Valamiért tenni sokkal egyszerűbb, mint valami ellen.
A sokatmondó kijelentés mögött komolyan mondom, hogy egy igazán fontos fenntarthatósággal kapcsolatos gondolatmenet áll. Egy ma reggeli telexes cikk inspirálta, mely így szólt: “Meg kell állítani az emberiség önpusztító spirálját az ENSZ szerint”. Egyébként REMEK a cikk, de gondolkodtatok már azon, hogy ha egyesével megvizsgáljuk a szavakat, akkor mégis mit kellene tennünk egyszerű emberként, hogy “megállítsuk az önpusztító spirált”? Mi pontosan az önpusztító tevékenység, amit végzünk? Ez hogyan került egy spirálba? Mégis mi ez a spirál ebben az adott helyzetben? És ha felmértük, hogy ezek mit takarnak, HOGYAN ÁLLÍTANÁNK MEG?
Pont az ilyen jellegű megfoghatatlan és absztrakt, mindemellett valamilyen negatív cselekvésre felhívó kifejezések (például megállítani, küzdeni ellene, visszaszorítani) miatt döntöttem úgy, hogy én elsősorban nem a klímaváltozásról, hanem a bolygó egészségéről szeretnék ezentúl beszélni. Az egyik kedvenc témám ezzel kapcsolatban a békés környezeti kommunikáció, vagy más néven erőszakmentes környezeti kommunikáció.
A kétféle elnevezés egy igen egyszerű indok miatt született. A kommunikáció-tudományos szakirodalomban elsősorban erőszakmentes kommunikációról beszélünk, amely Marshall Rosenberg nevéhez köthető. Rosenberg egy klinikai pszichológus volt, ő fejlesztette ki ezt a módszert, amelyet leginkább személyközi kommunikációban és terápiában alkalmaznak, például családok és párok kommunikációjának segítése végett. Az erőszakmentes kifejezéssel az én problémám ugyanaz, mint ami egyébként magának Rosenbergnek is volt: azt fejezi ki, ami nem, és nem azt, ami pedig igen. Épp ezért többféle alternatív elnevezése is van az erőszakmentes kommunikációnak, például együttérző kommunikáció, pozitív kommunikáció vagy asszertív kommunikáció, és természetesen ezek a fogalmak a szakterülettől függően akár kissé eltérő módszereket is takarhatnak. Én ezúttal a “békés” jelzőt alkalmazom.
Az erőszakmentes / békés kommunikáció legfőbb üzenete az, hogy hibáztatás, fenyegetés és bírálat nélkül beszéljünk a másikkal, azzal a céllal, hogy a másik fél jól érezze magát a bőrében. Egyszerűnek tűnik, igaz? Pedig korántsem az. Emberek évekig gyakorolják, hogy hogyan kommunikálják a saját szükségleteiket és kívánságaikat anélkül hogy a másik úgy érezze, hogy éppen őt hibáztatják ezekért. Számos kutatás bizonyítja, hogy minél inkább hibáztatunk, bírálunk és fenyegetőzünk, annál nagyobb lesz az ellenállás, vagy hogy levegőnek nézzük az adott problémát.
Egy egyszerű példa a dohányzással kapcsolatos fenyegető kommunikáció. A csapból is folynak a fenyegető üzenetek, elrettentő képek a dohányos tüdejéről, SZINTE MINDENKI teljesen tisztában van vele, hogy mennyire káros, mégis sok ember dohányzik. Annyira nehéz elképzelni hogy ez a fenyegetés személy szerint nekünk szól, hogy az ember természetes reakciója az ellenállás és a probléma figyelmen kívül hagyása. Természetesen a fenyegetésre alapuló kommunikáció is lehet hatásos, de a szakirodalom újra és újra bebizonyítja, hogy hosszútávú viselkedésváltozást sajnos csak ritka esetben tud elérni.
Amikor elkezdtem foglalkozni a békés kommunikáció és a környezetvédelem összekapcsolásával, arra voltam kíváncsi, hogy ha ezt a logikát a bolygó védelmében alkalmaznánk, talán hatásosabb lenne arról beszélgetünk, hogy mit szeretnénk és tudunk tenni a bolygónkért. Épp ezért a békés környezeti kommunikáció formálódó elmélete azt állítja, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel cselekednek környezetbarát módon, ha az adott környezeti problémáról erőszakmentes módszerekkel kommunikálunk.
Ami azt jelenti, hogy nem a klímaváltozás ELLEN küzdünk, hanem a bolygó egészségéÉRT teszünk. Nem bántjuk azokat, akik ma nem tudtak tenni a Földért, hanem pozitívan megerősítjük azokat a cselekvéseket, amelyek ma tettek valamit a Földért. És nem utolsósorban, konkretizáljuk hogy melyek azok a jó tulajdonságok és jó gyakorlatok, amelyek segíthetnek a bolygó védelmében és gyógyulásában.
Tetszett ez a blogposzt? Ha igen, maradj itt, hamarosan még több ehhez kapcsolódó téma érkezik! 🙂